Pócsmegyer község
Adatok
Régió: Közép-Magyarország
Megye: Pest megye
Kistérség: Szentendrei kistérség
Lakosság: 1244 fő
Terület: 13.08 km2
Népsűrűség: 95,11 fő/km2
Rang: község
Körzet hívó: 26
Fekvése
Budapesttől 26 km-re északra, a Szentendrei-szigeten fekvő település, üdülőövezete Surány.
Pócsmegyer légifotója Legközelebbi települések- Szigetmonostor, Tahitótfalu.
Története
Pócsmegyer már az Árpád korban lakott hely. A Rosd nemzetség ősi birtoka, majd a Visegrádtól a Csepel-szigetig húzódó királyi felségterület része. Pócsmegyer összetett helynevének első tagja arra utal, hogy egy "Pócs" nevű személyé volt, a második tag arra vonatkozik, hogy eredetileg a Megyer törzsbeliek települése. A lakosság egy évePócsmegyer 1918-banzreden át magyar anyanyelvű volt és maradt. A települést a tatárjárás pusztításai elkerülték. 1559-től a török hódoltsághoz tartozik, ekkor 46 adóköteles háza volt, és a hódoltság alatt sem pusztult el. A református egyházról már 1626-tól vannak írásos dokumentumok. Templomukat a Duna partján 1788-ban építették, amit 1818-ban Surányi csárda 1930-banmegnagyobbítottak és tornyát is ekkor emelték. Anyakönyveik 1744-től veszik kezdetüket. Vályi András "Magyar országnak leírása" című 1796-99-ben írott munkája szerint "Lakosai hajósok többnyire a hajók vontatásával keresik élelmeket. Ide tartozik a leányfalusi puszta, itt vannak szőlőhegyeik…". 1848-ig a gróf Eszterházy család volt a földesura, utána gróf Breuen Ágoston örökölte, aki 1860 táján itteni birtokát több vállalkozónak adta el. 1838-ban árvíz pusztította el a községet, de az itt lakók újra felépítették a falut. 1848-ból fennmaradt feljegyzés szerint pócsmegyeri pék sütötte Kossuth Lajos asztalára a mindennapi kenyeret. A község a XX. századra éri el kiteljesedését, és "fénykora" az 1930-as évekre tehető, amikor közigazgatási székhely volt, s a polgárosodás is jelentős fejlődésnek indult. Bizonyára kevesen tudják, hogy Leányfalu is Pócsmegyerhez, mint anyaközséghez tartozott 1949-ig.
TemplomNevezetességei
Pócsmegyer műemlékei:
- református templom barokk stílusban épült 1788.-ban,
- Dunára néző Eszterházy-Bercelly kúria (ma Eper csárda).
- Pázsit Tófürdő Közkedvelt pihenő és kirándulóhely, ahol strandolási és horgászási lehetőség van.
- Az augusztus 20-i Szent István napi ünnep kiemelkedő rendezvénye a községnek.
Híres emberek
- Itt született 1950. szeptember 14-én Bruzsenyák Ilona Európa-bajnok atléta.
Következő községek
Pócspetri | Pogány | Pogányszentpéter | Pókaszepetk | Polány | Polgár | Polgárdi | Pölöske | Pölöskefő | Pomáz | Pörböly | Porcsalma | Pornóapáti | Poroszló | Porpác | Porrog | Porrogszentkirály | Porrogszentpál | Pórszombat | Porva | Pósfa | Potony | Pötréte | Potyond | Pula | Püspökhatvan | Püspökladány | Püspökmolnári | Püspökszilágy | Pusztaapáti | Pusztaberki | Pusztacsalád | Pusztacsó | Pusztadobos | Pusztaederics | Pusztafalu | Pusztaföldvár | Pusztahencse | Pusztakovácsi
További községek
Hosszúhetény | Páty | Tornakápolna | Csép | Sárkeresztes | Kisar | Vasasszonyfa | Kerkafalva | Perőcsény | Köblény | Tófalu | Cserkeszőlő | Csór | Hegyeshalom | Belecska | Körösszegapáti | Siklós | Tardona | Köröstarcsa | Maglód | Körösszakál | Szebény | Zomba | Kupa | Egerág | Szigetcsép | Lovászi | Kisjakabfalva | Baja | Fényeslitke | Ecseny | Kékkút | Zalaszentgyörgy | Sand | Zalaszentgrót | Szuhafő | Nemesrempehollós | Nagysimonyi | Kéked | Budakeszi | Rinyabesenyő | Bakonypéterd | Bekecs | Milota | Villánykövesd | Kalaznó | Alsódobsza | Zalaszentbalázs | Kőröstetétlen | Csertő
